Bemutatás:

A keresztállítás már önmagában is jellegzetes vallásos megnyilatkozás. Szabadtéri keresztjeink nagy részét nem egyház állíttatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket.

A keresztek tisztelete általános volt a magyar nép körében. Az arra járó férfiak megemelték kalapjukat, míg a nők keresztet vetettek. Gyakran imádkoztak előtte egyénileg, de néha több asszony, esetleg egy egész Rózsafűzér-társulat kereste fel a falu keresztjeit. Ilyenkor virágot, koszorút vittek rájuk, és szükség esetén esőért könyörögtek.
A keresztek tisztelete a peregiek körében még ma is él.

Északi határkereszt (1879. )
A legrégebbi kereszt a falu északi részére került a XIX. század végén. Ma a Dózsa György út és az 51-es út kereszteződésében található. Mellette emléktábla került elhelyezésre 2020-ban a két falu – Lacháza és Pereg egyesítésének a 70. évfordulója alkalmából.

Talapzatán aranyozott véset olvasható:
„Oh, Isteni Megváltó Jézusunk légy irgalmas hozzád térő híveidhez„

„Isten dicsőségére Mária-sz olvasó társulat kegyes adományaiból. 1879.”

Nyugati határkereszt (1923.)
A nyugati határkereszt a Ráckevére vezető úton található
Lábazatának felirata:
„Fogadalmunk jeléül Pór Ervin és neje Kulimak Mariska 1923. Május havában”

Déli határkereszt (1925.)
A déli határkereszt a Dózsa György u. 324. számú ház előtt található
Lábazatának felirata:
„Isten dicsőségére Józan Zulka Ferencné Surányi Julianna MCMXXV Pereg”

Keleti határkereszt (1965.)
A keleti határkereszt a Móricz Zsigmond utca és Szentiványi utca elágazásánál található.
„Talapzatán olvasható felirat:Isten nagyobb dicsőségére a peregi hívek adományaiból 1965.”