Bemutatás:

Ma az Úrhegy a falutól délre található erdős domb.
Itt volt az egyik ősfalu 1238 körül. Az 1876-ban végzett ásatások során csontgödröket, csontvázakat, kőedényeket és egyéb tárgyi emlékeket találtak, melyek a tatárjárás idejére vezethetők vissza. A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.
Idézet a Historia Domusból: „Sekrestye falakra akadtak, onnan hozatott azon nagy darab kő, amely a plébánia kiskapu bejárata előtt kívül a kiskapu előtt le van téve a földbe ásott lapján, illetve oldalán”flóra” felírás vagyon illetve bevésés.”
Szálteleki János (1923-2017) -érseki tanácsos, nyugalmazott plébános, aki 1958-tól 1961-ig volt hitoktató-káplán Peregen- elmondása alapján I. István király rendelete szerint 40 kilométerenként templomot kellett emelni. Pest után Peregen, majd Solton állt akkor templom. Itt az Úrhegyen állhatott ez a kör alapzatú kis templom, melynek akkoriban az ajtajában misézett a pap, a hívek pedig a szabad ég alatt ültek.
Az Úrheggyel kapcsolatban az itt lakó falusi emberek között fennmaradt egy történet, mely szerint az Úrhegyen volt Pereg falu őse. A tatárok elpusztították a falut, így a lakosság a templomba menekült, de rájuk gyújtották az épületet. Nem tudjuk, hogy ez így történt-e, de elképzelhető. Ennyi idő távlatából nehéz lenne megállapítani.

Forrás: Gál Róza: Kiskunlacházi kalendárium 1992
Historia Domus