POLGÁRMESTERI HIVATAL
Települési Értéktár Bizottság
2022-5. (III.02.) Határozat
Bemutatás: Kiskunlacháza 1785-ből származó, majd több alkalommal (így 1826-ban) jelentősen átalakított műemlék községházája a Kiskunság és Pest megye egyik legrégebbi, ilyen célra épült épülete. A központi hatalomnak (Mária Terézia, II. József) a helyi közigazgatás modernizálását célzó és szakszerűségét folyamatosan javító törekvése szerencsésen találkozott a helyi igényekkel a lacházi községháza építésekor. Az egykor élt redemptus elődök […]
REFORMÁTUS TEMPLOM
Települési Értéktár Bizottság
2022-6. (III.02.) Határozat
Bemutatás: A kiskunlacházi református templom a protestáns templomépítészetnek egyik legjobb példája. Eredetileg a falu a Duna mellett feküdt. Az 1741-es árvíz miatt az emberek kénytelenek voltak magasabb helyre átköltözni. A következő évben, 1742-ben már elkezdtek a falusiak templomot építeni, amit 1771-en átépítettek. Később a falu lakosságának a növekedése és a templom rossz állapota tette szükségessé, […]
SZÉGYENKŐ
Települési Értéktár Bizottság 2022-7. (III.02.) Határozat
Bemutatás: Az egyik legrégebbi értékünk a Szégyenkő.A lacházi református templom előtt áll a kb. 95 cm hosszú, 45 széles és 65 magas, hajdanában faragott kő, mellette egy jóval kisebb kopott kődarab. Nemzedékről nemzedékre adták és adják át utódaiknak a lacházi hagyományőrzők, hogy régen ide állították, ültették vagy kikötötték azt, aki rosszat tett. Őseink a régi […]
SZENT LÁSZLÓ TEMPLOM
Települési Értéktár Bizottság
2022-8. (III.02.) Határozat
Bemutatás: Kiskunlacháza nagyközség két település egyesüléséből jött létre 1950-ben. Míg a Peregen élők katolikus, a Lacházán élők jórészt református vallásúak voltak. Az itt élő katolikusok számára az Ipar utcában található kis kápolna és egy katolikus iskola szolgálhatott csak misézőhelyül. Az 1980-as évek végén Becherer András peregi római katolikus esperes előállt egy katolikus templom építésének ötletével, […]
TÁJHÁZ
Települési Értéktár Bizottság
2022-9. (III.02.) Határozat
Bemutatás: Laczkháza Földház néven- Népi Műemlék (11024) ”paraszt porta” 2013 évben lett felújítva, a Szentendrei Skanzen szakértői felmérései, régészeti feltárásai alapján. Megállapították, hogy a jelenlegi állapotot egy- már meglévő- földház átépítése során kapta. Nagy valószínűséggel az eredeti ház az 1700-as évek végén épült. Az 1860-as években a felújítás egy-két emberöltőt követően történhetett. Az 1920-as években […]
SZENT MIHÁLY TEMPLOM
Települési Értéktár Bizottság
2022-10. (III.02.) Határozat
Bemutatás:A Peregi Római Katolikus Egyház története hosszú múltra tekint vissza. A Duna-parton állt egykor a templom, melynek plébániáját – a falu török utáni újjáépítését követően – 1738-ban alakították újra és az anyakönyveket 1733-ban kezdték el vezetni. Az 1770-71-es Dunai árvíz arra kényszerítette az embereket, hogy elhagyják eredeti lakhelyüket és templomukat. A régi, lebontott templomuk és […]
ANGYALOSHÁZ
Települési Értéktár Bizottság
2022-11. (III.02.) Határozat
Bemutatás: A hajdani Pereg fő utcáján (Szent Imre utca), a római katolikus templommal szemben áll két jellegzetes homlokzatú parasztpolgár-ház, a templom kívánatos műemléki környezetébe illően. A Szent Imre utca 38-as ház magánépület, a 40-42 kapta a közbeszédben az Angyalos ház nevet. Vella Józsefné, szül. Gubovics Terézia, Rëca néni, (1897-1986) apja építette a házat 1906-ban. A […]
ÚRHEGY
Települési Értéktár Bizottság
2022-12. (III.02.) Határozat
Bemutatás: Ma az Úrhegy a falutól délre található erdős domb.Itt volt az egyik ősfalu 1238 körül. Az 1876-ban végzett ásatások során csontgödröket, csontvázakat, kőedényeket és egyéb tárgyi emlékeket találtak, melyek a tatárjárás idejére vezethetők vissza. A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.Idézet a Historia Domusból: „Sekrestye falakra akadtak, onnan hozatott azon nagy darab kő, amely […]
HATÁRKERESZTEK
Települési Értéktár Bizottság
2022-13. (III.02.) Határozat
Bemutatás: A keresztállítás már önmagában is jellegzetes vallásos megnyilatkozás. Szabadtéri keresztjeink nagy részét nem egyház állíttatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A keresztek tisztelete általános volt a magyar nép körében. Az arra járó férfiak megemelték kalapjukat, míg a nők keresztet vetettek. Gyakran imádkoztak előtte egyénileg, […]
PEREGI TEMETŐ KÁPOLNA
Települési Értéktár Bizottság
2022-14. (III.02.) Határozat
Bemutatás: A temetőkápolna a peregi temető egyik magaslatán található.1936-ban épült, tervezője és építője Krizsik András peregi tehetséges, sokoldalú kőműves mester volt. A kivitelezés költségeit a hívők adták össze. Az adakozók névsorában Juhász János (1868-1944) és felesége Gubovics Anna (1871-1945) nevét írták elsőként, mivel a legtöbb pénzt ők adták be, az I. világháborúban hősi halált halt […]