Bemutatás:

A kiskunlacházi hősi emlékművet az I. világháborúban elesett katonák emlékére állították fel 1924. június 15-én, nagy ünnepség keretében. Az emlékmű a református templom kertjében lett elhelyezve. A szobor megrendelője a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság volt. Az avatási ünnepségen jelen volt József Ferenc királyi főherceg, Pintér Elemér szárnysegéd, Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja, László tábornok, a honvédelmi miniszter képviseletében és Kiss Tibor főszolgabíró.

Az emlékmű létrehozása Soós Ferenc, helyettes lelkipásztor szolgálata alatt történt. A hálaadó istentiszteleten is ő prédikált. A szobor avatásánál Szabó Balázs megválasztott, de még hivatalába nem lépett lelkipásztor mondott ünnepi beszédet és imát.

A kiskunlacházi Hősök szobra Pásztor János szobrászművész alkotása. Az emlékmű egy szoborcsoport, amely egy magyar családot ábrázol, a katona apát, az anyát és a fiukat. A szobor alapzatán „Hőseink 1914-1918” felirat olvasható.

Az 1990-es évek elején Takaró András esperes úr és Szecsey Imre kezdeményezésére került sor az I. világháborús hősi emlékmű felújítására. Megtörtént az emlékmű letisztítása és a kommunisták által levert szent korona pótlása. Ekkor lett elhelyezve az a márványtábla is, amelyen a II. világháborúban elesett kiskunlacházi hősi halottak neve szerepel. A felújítást Koronics Károly végezte.
A hátoldalára az I. világháborúban hősi halált halt 142 katona nevét vésték fel. A bal oldalára pedig a II. világháborúban elesett 84 hős nevét örökítették meg, a következő felirattal: „A hazáért és a kereszténységért folytatott harcban hősi halált haltak 1941-1945 évben.”

A Hősök Napján, május utolsó vasárnapján itt emlékezünk meg a hősi halottakról.