Bemutatás:

KOSSUTH LAJOS SZOBRA
1902

„Az eszme a millenniumi ünnepségek felpezsdült hangulatában született meg. Az ország ezeréves fennállásának ünneplése folyt.”

1896-ban a Független Kiskunlacházi Polgári Közösség elhatározta, hogy Horvay János szobrászművésszel elkészíttetik Kossuth Lajos egész alakos szobrát a községháza előtti parkba. Dr. Szabó István községi orvos a március 15-én este tartandó ünnepségen felhívta a jelenlévőket, hogy az 1000 év emlékére egy maradandó értékű műtárgyat állítsanak fel a faluban. A felhívására önkéntes gyűjtést szerveztek a szobor felállítására és szoborbizottság alakult. A felajánlásokat követően Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára a szobor elkészült. A leleplezése ünnepélyes keretek között történt 1902. október 26-án. Az ünnepségen megjelentek a szomszédos települések küldöttei és a község elöljárói meghívták Kossuth Lajos fiát, Kossuth Ferencet is, aki megköszönte a szobor felállítását. Dr Szabó István a szoborbizottság tagja könyvet is írt erre a napra, amelyben olvashatjuk a lacházi lakosok áldozatos felajánlását, az adakozók névsorával együtt.

Az ágyúbronzból öntött másfélszeres életnagyságú szobor-alak, két méter magas kőtalapzaton áll. Az Alföld felé fordul, szónoki állásban. Egy történelmi pillanatot idéz, a híres ezreket mozgósító ceglédi toborzó beszéd pillanatát 1848. szeptemberéből. A szobrász, Horvay János felajánlotta a községnek a ceglédi Kossuth- szobor másodpéldányát a mellékalakok nélkül. A szobrász vaskerítést is készített a szobor köré.

Minden évben itt emlékezünk meg az 1848-49-s forradalomról és szabadságharcról.

* * *

Nagyobb városokban — főleg az Alföldön,— de kisebb községekben is egymás után emelik a Kossuth-szobrokat. A legújabb Kossuth-szobrot Kiskun-Laczháza állította, s október 26-ikán ünnepélylyel avatta föl. A város utczáit lobogókkal díszítették és lovasbandérim ment a vasúthoz a fővárosból érkező vendégek elé. Elmentek a kun város ünnepére a környékbeli városok, falvak küldöttei, lakosai. Az országgyűlési függetlenségi párt tagjaival jelent meg Kossuth Ferencz; Pestmegye és Budapest főváros is küldöttekkel vett részt az ünnepélyen. A piacz-téren áll az ércz-szobor, két méter magas gránit-talapzaton. Horvai János műve. A református templomban gyülekeztek az ünneplők, hol Sárközy Sándor lelkész mondott imát mely után a közönség a piacz-térre vonult, hol már ezrek álltak. Fölhangzott a dalárda éneke. Ifj. Galambos Antal főjegyző ismertette a szobor történetét, Barabás Béla, a függetlenségi párt alelnöke tartott beszédet. A szobor fehér takarója lehullván,
Kossuth Ferencz köszönte meg Laczháza hazafias polgárságának kegyeletes áldozatkészségét. Hegedűs Károly, a kerület képviselője a Kossuth emlékéhez való hív ragaszkodásra buzdította választóit. Tényi Gyula elszavalta Bartók Lajosnak ez alkalomra írt ódáját, majd Bessenczi városi főbiró, végül Pap Elek országgyűlési képviselő mondott beszédet. A dalárda éneke közben halmozták föl a koszorúkat a szobor talapzatán.”

(VASÁRNAPI UJSÁG, 49. évf. 44. sz. 1902. november 2.)